SNOOKER.HU
 

SNOOKER

A sznúker (vagy eredeti alakjában snooker) a biliárd játék egyik fajtája.

A játékot olyan különösen nagy, téglalap alakú asztalon játsszák, aminek sarkaiban és a két hosszú oldal közepén egy-egy lyuk van. A huszonkét golyó közül mindig a fehéret kell lökni (és ez az egyetlen olyan, amely soha nem eshet le). A 15 piros golyó egy-egy pontot ér, a hat „színes” pedig kettőtől hétig:

  • sárga (2 pont),
  • zöld (3 pont),
  • barna (4 pont),
  • kék (5 pont),
  • rózsaszín (6 pont),
  • fekete (7 pont).


Snooker

A játékot „frame”-ekre játsszák, aki több pontot ér el egy frame-en belül, az nyeri a frame-et. Egy mérkőzés előre meghatározott számú frame-ből áll. (Ha valaki már több, mint a felét megnyerte,akkor a meccs is az övé,tehát ekkor az egyenes kieséses versenyeken itt abbahagyják a küzdelmet, de ritkán előfordul, hogy körmérkőzéses versenyt rendeznek, és ott a framearány is számít.)

Szabályok

A kezdőhelyzet


Snooker-asztal arányos rajza

Kezdéskor a bíró az ábrán látható módon helyezi el a golyókat, vagyis a vonalon helyezi el a sárga, zöld illetve barna golyókat, ez utóbbit a kékkel, a rózsaszínnel és a feketével együtt az asztal hosszanti felezővonalán. (A színes golyók helyét többnyire kis pont jelzi a posztón.)

A piros golyókat egy háromszög segítségével kell az asztalon elhelyezni úgy, hogy a vonalhoz legközelebbi golyó a lehető legközelebb legyen a rózsaszínhez, hozzá való tapadás nélkül.

A játék menete

A játék során pontokat lehet gyűjteni a golyók lyukba lökése („eltevés”), illetve az ellenfél hibája által. A frame-et az nyeri, aki több pontot gyűjt. Mérkőzéseket általában több frame-re szoktak játszani, és akinek többet sikerül nyernie, az nyeri a páros mérkőzést.

A kezdés jogát pénzfeldobással döntik el, majd a frame-eket ezek után felváltva kezdik a versenyzők.

Az első lökést úgy kell elvégezni, hogy a kezdőjátékos a D-mezőben helyezi el a fehér golyót, és onnan kell a fehérrel eltalálnia egy pirosat.

A játék során először egy piros golyót kell a lyukba juttatni. Ha ez valamelyik játékosnak sikerült, akkor kezdődik egy „break”, ami egészen addig tart, amíg megfelelő golyót juttat a játékos lyukba. (A break értéke az a szám, ahány pontot szerez a break alatt a játékos.) Egy játékosnak egészen addig van joga az asztalnál maradni és újabb golyót megkísérelni eltenni, amíg előzőleg a szabályoknak megfelelően juttatott golyót a lyukba.

Minden break-et piros golyó elrakásával kell kezdeni mindaddig, amíg van piros golyó az asztalon.

Piros golyó elrakása után a játékosnak meg kell neveznie egy színes golyót (ez sokszor a nyilvánvaló célzás miatt ténylegesen nem kell kimondani). Ezt a színes golyót kell eltenni. Ha ez sikerül, akkor a színes golyót visszateszik a helyére, és újra piros golyó következik. Amíg ez sikerül, addig van joga a játékosnak az asztalnál maradni. A break befejezése után a másik játékos jön.

A frame végén már elfogynak a piros golyók. Az utolsó piros után még egy színeset kell eltenni, ami után, ha sikerült, még visszakerül a színes golyó a helyére. Ezek után a pontértéküknek megfelelő sorrendben kell elrakni a színes golyókat, amiket ilyenkor a bíró már nem helyez vissza az asztalra. A színeseket tehát sárga, zöld, barna, kék, rózsaszín, fekete sorrendben kell lyukba juttatni. A játék véget érhet úgy, hogy elteszik az összes golyót, de úgy is, hogy a felek megállapodnak, hogy ki a győztes. Ez utóbbira akkor kerül sor, ha az egyik félnek már nagyon nagy az előnye, az asztalon lévő golyók kevesek a hátrány ledolgozásához, és hibákat is el kéne követnie a másiknak, hogy az állás megforduljon.

Nagyon ritkán előfordul, hogy az utolsó fekete eltevése után egyenlő a pontállás. Ilyenkor a bíró felteszi a feketét a helyére, és a fehéret a D-mezőből indítva kell folytatni a játékot. Aki ezek után elrakja a feketét, az nyeri a frame-et.

Hibák

  • Egyetlen golyót sem talál el a fehér golyó.
  • A játékos a dákóval hozzáér egy piros vagy egy színes golyóhoz.
  • A játékos valamelyik testrészével vagy a ruhájával, illetve valamelyik segédeszközzel hozzáér valamelyik golyóhoz.
  • Színes golyót rak el a játékos, amikor piros következik, pirosat rak el, amikor színes következik, illetve nem a megnevezett, vagy soron következő színes golyót rakja el. (Ha piros golyó van soron és egyszerre több piros is esik, az nem számít hibának. Ha színes golyó van soron és esik a megfelelő színes, de más is, akkor az hiba.)
  • Lyukba esik a fehér golyó.
  • Valamelyik golyó leesik az asztalról.
  • Tolás, vagyis a dákóval nem csak egy pillanatra ér a fehér golyóhoz, hanem hosszabban, aminek következtében tolja a dákó a fehér golyót.
  • Ugratás, vagyis a fehér golyónak olyan meglökése, hogy az átugrik egy nem kívánt a fehér- és a célgolyó közti golyót. (Azaz ha találat előtt megugrik, de nem ugrik át semmit, az szabályos.)

Minden hiba legalább 4 pontot ér az ellenfélnek. Olyan esetben, amikor a kék, a rózsaszín vagy a fekete a célgolyó, vagy az a golyó amivel a hiba történik, akkor a hiba értéke az aktuális célgolyó értéke.

Snookerasztal

A snookerasztal mérete 3560×1780 ± 15 mm.

Nagy tornák

A legfontosabb esemény az 1927 óta megrendezett Snooker Világbajnokság. (1958 és 1963 között nem rendezték meg, ezt leszámítva évente került és kerül sor rá.) 1977 óta az eseményt a Crucible Színházban bonyolítják le, az angliai Sheffield-ben. (2005-ig az esemény szponzora az Embassy volt, de mivel 2005 után Nagy-Britanniában nem szponzorálhat dohányipari cég sporteseményt, így új szponzort kellett keresni. Ennek következtében 2010-ig az eseményt a 888.com online kaszinó támogatja.

A világbajnokságon lehet a legtöbb ranglista pontot szerezni. A fontossági sorrendben azok a versenyek következnek, amiken szintén lehet pontokat gyűjteni. A ranglista pontok alapján lehet a versenyek főtáblájára kerülni, illetve meghívásos versenyeken elnyerni a részvétel jogát.

Ranglista versenyek:

  • UK Championship
  • Grand Prix
  • Malta Cup
  • Welsh Open
  • China Open
  • Northern Ireland Trophy

Ezeken kívül léteznek meghívásos versenyek is, amiért ranglistapont nem jár, viszont pénzdíj és elismerés annál inkább.

Meghívásos versenyek:

  • Masters
  • Pot Black (minden meccs egy nyert frame-ig tart)
  • Premier Snooker League (25 másodperces időkorláttal)
  • (régen Northern Ireland Trophy is az volt)

Neves játékosok

Az alábbi játékosok mindegyike nyert snooker világbajnoki címet.

Név
és becenév		 nemzetiség  
Stephen Hendry skót A 90-es évek nagy játékosa, hétszeres világbajnok.
Ronnie O'Sullivan
The Rocket		 angol Becenévét az elképesztő gyorsasága miatt kapta. Háromszor nyert világbajnoki címet, és ő tartja a maximális break gyorsasági világrekordját (5 perc 20 másodperccel – [1]). A rosszabbik kezével (ami az ő esetében a bal) is nagyszerűen játszik, sokak szerint a valaha született legnagyobb snooker-tehetség.
Steve Davis
The Nugget		 angol A 80-as évek nagy játékosa, de még mindig részt vesz a nagy tornákon. Hat világbajnoki címet szerzett eddigi pályafutása során. Az első játékosok egyike volt, akik nagyon komoly szintre emelték a biztonsági játékot.
Mark Williams
The Welsh Potting Machine		 walesi 2000-ben és 2003-ban nyert világbajnoki címet. A 2002/2003-as szezonban megnyerte mind a négy BBC által közvetített tornát, vagyis megcsinálta a nemhivatalos snooker Grand Slam-et. (Ez korábban csak Steve Davisnek és Stephen Hendrynek sikerült.)
Ken Doherty
The Darling of Dublin
Krafty Ken		 ír Máig ő az egyetlen, aki mindhárom világbajnoki címet megnyerte: 1989-ben a 21 éven aluliakét, 1989-ben az amatőrökét, 1997-ben pedig profi világbajnok lett.
Peter Ebdon
Skeletor		 angol 2002-ben megnyerte a világbajnoki címet. Arról híres, hogy ellenfeleit több esetben kihozza a sodrából lassú játékával.
Graeme Dott
Pocket Dynamo		 skót 2004-ben és 2006-ban bejutott a világbajnoki döntőbe, és 2006-ban meg is nyerte azt. Ez volt élete első profi tornagyőzelme.
Joe Davis angol Őt tartják a snooker nagyapjának, akinek nagymértékben köszönhető a játék népszerűségének komoly növekedése a 30-as, 40-es évek során. 1927 és 1946 között 15 világbajnoki címet nyert megszakítás nélkül.
Fred Davis angol 9 világbajnoki címet nyert a 40-es és az 50-es évek során.
John Pulman angol A 60-as évek legnevesebb játékosa, 8 világbajnoki címet szerzett 1957 és 1968 között.
Ray Reardon
Dracula		 walesi A 70-es évek egyik domináns játékosa, 6 világbajnoki címet nyert.
Dennis Taylor északír Ő nyerte a leghíresebb és talán a legszorosabb világbajnoki döntőt, 1985-ben. Ellenfele a címvédő Steve Davis volt. A döntőben Davis már 8-0-ra vezetett, majd Taylor feljött 9-7-re. Majd 11-11 után 17-15-re ismét Davis vezetett. De Taylor egyenlített, 17-17 után jött a döntő frame, amiben 44-62-es hátránynál lépett asztalhoz Taylor [2]. Az utolsó feketére is szüksége volt a győzelemhez, de sikerült azt is eltennie.
Terry Griffiths walesi Az egyetlen játékos a televíziós közvetítések megjelenése óta, aki első részvételekor meg tudta nyerni a világbajnoki címet.
Shaun Murphy angol 2005-ben nagy meglepetésre megnyerte a világbajnoki címet, ráadásul úgy, hogy a selejtezőkben is játszania kellett. Ez Terry Griffiths óta neki sikerült először.

SNOOKER JÁTÉKOSOK

SNOOKERREL FOGLALKOZÓ OLDALAK

SNOOKER ASZTALOK, TARTOZÉKOK

SNOOKER VERSENYEK

 

SNOOKER SZÖVETSÉGEK